Audio dream blog

"Ja, hogy ez ilyen...?!"

2026. augusztus 16. 18:25 - legnagjoe

Mostanra elérkeztünk a viszonylagos közelmúltba, merthogy 2025-26 fordulóján járunk, pont Szilveszter estéjén. Szoktak hozzánk jönni vendégek, rokonok, barátok, és nálunk a házban az az alaphangulat, hogy amikor én is otthon vagyok, mindig szól a zene. Erre általában ügyet sem vet a vendégség, olyan, mint a Titanicon a háttérmuzsika, szól, de amúgy konkrétan senkit sem érdekel, jobban feltűnik az, ha csend van... Én persze jól elvagyok a szobában, ha nem hozzám jönnek, de senkit nem szokott érdekelni, hogy milyen a hifi, mi szól. A gyermekeimet is tökéletesen hidegen hagyja ez az egész történet, senki nem szokott leülni mellém, kíváncsian, hogy na lássuk mi is ez a dolog, miért jó ez a sok zenehallgatás...

Szóval a szilveszteri összejövetelkor arra gondoltam, hogy picit megmutatnám egyik unokatesómnak, hogy ugyan füleljen már kicsit ide, jöjjön, üljön le a fotelba, és hallgassa meg a berendezést, hogy ez most csak nekem élmény, csak engem tud lekötni, vagy ámítom magam, és valójában egy zajgyár az egész... Nos a hatás, mellbevágó tud lenni! Annak, aki soha életében nem hallott sztereó berendezést, csak fülest, meg esetleg valami BT hurkát, annak sokkoló a hanghatás a fotelben ülve, mert teljes döbbenettel, hirtelen felkiáltva annyit mondott;... Ja, hogy ez ilyen...?!" 

Igen, nagy meglepetés, hogy nem egy pontból szól valami hang, hanem a szoba egész hátsó falát beborítja, és nem rögzül a hangszórókhoz. Hogy a tér számos pontján mindenféle hangszerek szólnak, és mérete, teste van az énekesnek, és a hangnak. Nagyon tetszett neki a hang, hogy nem mosódik össze semmi, hogy színesek a hangok, hogy éle van a pendítésnek, és csillog, sziporkázik a zene. Egy másik alkalommal még a felesége is leült meghallgatni, és őt is meggyőzte a hang, nem gondolta volna, hogy ilyen jó élmény ez az egész, hisz korábban ő is csak a folyosóról, meg a konyhába kiszűrődve hallott valami aláfestő jazz muzsikát...

Aztán pár hónap múlva újra volt egy vendégem, akit szintén lenyűgözött a hang, hogy milyen sok részletet tartalmaz a zene, hogy mennyire érdekes az egész, és mondta is, hogy feltétlenül fog venni magának valami hifi berendezést valamikor. Hogy ennyit, amibe került, bőven megér ez a dolog! Ez nekem nagyon jó érzést ad, mert így látom, hogy van értelme a küzdelemnek, van hozadéka a befektetett időnek és pénznek, mert jó minden. Hozzáteszem, hogy a berendezés semmiféle audiofilnek mondott eszközt nem tartalmaz, és akkor még távol volt a hangzás a maitól, noha most is ugyan azok az eszközök vannak!

Persze én hallom, hogy hol, min lehetne javítani, de egy gyakorlatlan fülnek így is sok élményt ad, még ez az alapfokú rendszer is. Annyit viszont feltétlenül hozzá kell tenni a történet teljességéhez, hogy általam válogatott, érdekes zenéken volt ez a hatás ilyen nagy mértékű. Amikor olyan zenét játszottam, amiket ők kértek, mint kedvencek, ott már messze elmaradt a jóság érzete a korábbiaktól. A felvételek minősége alapvetően meghatároz mindent egy szint alatt, és nem engedi kibontakozni a rendszert. Ezeken a zenéken a hang jellemzően elmosott, kissé zavaros, szőrös, kesze-kusza hatású volt. A mély nem ment mélyre, a magas nem csillogott, olyan rádiós volt a hatás. Ezt a vendégeim is érezték, és mondták is, hogy ezeken a zenéken a szöveg a fontos, nem a hangminőség. 

Ebből is jól látni, hogy ez a rendszer még nem képvisel valamiféle referencia hangot. Nagyon sokat lehetne javítani rajta. Leginkább azzal, hogy igazi audiofil komponensek lennének használva, és új, modern hangsugárzó. Ezek már drágább dolgok, nagy invesztálást igényelne a fejlesztés. Az erősítő talán a legerősebb darabja a szettemnek, mert volt itt nálam egyszer egy háromszor drágább AB osztályú darab, és nem volt sokkal szebb, vagy jobb a hangzása, mint a Pro-Ject-nek, igaz abban be volt építve a sztrimmer is. Innen ellépni úgy gondolom egy 4-500 ezres erősítővel lehetne érdemben. Nézzük a hangfalat, ami ugyan egy 25 éves típus, és nem éppen nagydarab, de volt itt próbára egy nagyságrendekkel nagyobb 2 db 20 centis mélysugárzós pár is, és hát...az sem volt sokkal jobb, vagy részletezőbb, vagy élesebb vagy térszerűbb. Igaz, az inkább mozihangszóró volt, de sztereóra is alkalmas nyilván, és árban olyan 350 ezer Ft volt. Akcióban! Magamnak nyilván nem azt venném, mert sok a szobámba, de a JM Lab magashangjait nem tudom mennyiért tudnám túlszárnyalni, mert nagyon szeretem az élességét, a harapását, a csillogó szikrázását, a robbanékony pengését. Inkább a középtartomány enyhe fedettsége lenne javítandó, de a 200 ezer Ft alatti állódobozoknál még nincsen annyira nyitott, tiszta hangzás ahogy a teszteket olvasgatom... Úgyhogy picit bajban vagyok hogyan léphetnék feljebb, hogyan lehetne a "rossz" felvételekből is élményt adó hangot kicsikarni. Vagy legalább annyit, hogy ne tűnjön fel a hiányosság. Végül elérkeztünk a sztrimmerhez, aminek lecserélése jelentene talán nagyobb előrelépést, egy Cambridge Audio MXN-10-re reményeim szerint, amiben meglenne az a rusztikusság, átláthatóság és tisztább hang, ami most hiányzik. 

Ezt a lépést valamikor meg is hozom, mert viszonylag kevés pénzért, azt gondolom sokat javítana a dolgon. De addig is vannak még fogások, praktikák, tuning ötletek a jobb hangzás érdekében, amivel megközelíthető vagy elérhető, hogy a gyenge muzsika is legalább a "zavaró szintről" a viselhetőre javuljon. Erről lesz szó a legközelebbi posztban. Érdekes és tanulságos tapasztalatok vannak!

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://audiodream.blog.hu/api/trackback/id/tr319154189

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása